kaley.blog.hu

"Minden amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság."

Most sem rosszabb, csak elhiszed

2012.08.23. 19:07 - Kaley

Nemrég láttam egy filmet, egy íróról szólt, aki elutazik a barátnőjével Párizsba, és épp készülnek az esküvőjükre. Egy éjszaka egyedül sétál, és eltéved. Éjfélkor megszólal a harang, egy autó tűnik fel, ő pedig beszáll, és a múltban találja magát. Történetesen a főhős imádja Párizst, pontosabban a '20-as évek Párizsát, így nem véletlen, hogy pont odacsöppen, s máris együtt mulathat példaképeivel és a kor ismert embereivel: Hemingway-jel, Picassoval, Cole Porterrel, Scott és Zelda Fitzgeralddal. Az író egyre jobban elmerül a '20-as években, de idővel rá kell jönnie: mindenki menekül. Mindenki egy múltbeli, idealizált korba vágyik vissza, hiszen a jelen kiszámíthatatlan, de unalmas, az ember sokszor nem találja benne a helyét.

Nincs ez másképp a valóságban sem. Azt hisszük, régen minden jobb volt, akkor könnyebb volt az életünk, talán 10-20 évvel ezelőtt érdemesebb lett volna élni, satöbbi satöbbi. Az ember mindig visszavágyik a múltba. Lehet, pár hét, hónap, év múlva pedig pont oda fogunk visszavágyni, ahol most vagyunk. Mert lehet, később ezt az időszakot fogjuk jobbnak látni.

Az is meglehet, hogy a változást csak azért érezzük ilyen nagynak, mert közben a gondolkodásmódunk is változott. Másképp fogtuk fel a dolgokat régen, és másképp most. Nincs ezzel baj, csak azzal, hogy az emberek szeretik halmozni a problémákat. Aztán a sok pici problémából sok nagy probléma lesz, aztán lehet ezek miatt is idegeskedni, aztán keseregni, hogy "régen mennyivel jobb volt".

Így is hozzá lehet állni a dolgokhoz, meg másképp is.
Minden fejben dől el.

A bejegyzés trackback címe:

https://kaley.blog.hu/api/trackback/id/tr14728367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Henry S 2012.08.24. 21:22:37

A jelen a jövő kapujának küszöbe. A jövő ismeretlen, a múltat már ismerjük, és biztonságot ad a tudás. De az idő megállíthatatlanul folyik, nem tudunk a múltban maradni. Ha maradunk nem vár ránk, végleg lemaradunk, egy álomvilágban maradunk.